A gazdag tárlaton régi metszetek, fotográfiák és divatújságok ismertetik meg a látogatót a korszak női-, férfi- és gyermekdivatjának változásaival. A kiállításban tett séta során a krinolinok, turnűrök, a századfordulós harangszoknyák majd a „bukj el szoknya”, a „háborús krinolin” világát követően a „célszerűség és elegancia” korába juthatunk, ezt követik az 1920-as évekbeli „garszon” (fiús nő) egyenes szabású, majd az 1930-as évek alakra simuló, bonyolult szabású ruhái. A férfiak e képeken díszes atillában pompáznak, zrínyi, kazinczy vagy buda kabátot viselnek.
A kiállítás igazi kincsei azonban az eredeti viseleti darabok és kiegészítők: a Bécsben és Nagykanizsán készült, gyönggyel hímzett báli ruhaderék, estélyi ruha, a Zalaegerszegen viselt bársony báli belépő, az urak elegáns zsakettje, a szellemes elnevezésű „ferencjóska” szalonkabát. A sokféle férfikalap, keménygallérok és kézelők, hölgyeknek a Párizsban, Pesten és helyben készült női kalapköltemények díszes kalaptűkkel, tollakkal; a glaszé, csipke és bőrkesztyűk, napernyők, a fehérneműk; az 1890-es években és a századforduló idején viselt sétaruhák, kabátkák, az 1930-as években készült divatos női ruhák, míves férfi és női cipők: a Thúry György Múzeum és a Göcseji Múzeum becses viseleti darabjai.
Megidézzük a divat tárgyait forgalmazó kereskedőket, betekinthetünk egy varrószalonba, és egy a 19. század végét idéző fehérneművarró műhelybe is.
Bemutatjuk az öltözködéshez kapcsolódó viselkedés szabályait, a különböző korok szépségideáljait, s a divatot befolyásoló történelmi eseményeket. Számos olyan rég elfeledett tárgyat ismerhetnek meg, mint a cipőgomboló, kesztyűtágító, csizmahúzó, karmantyú vagy kalucsni. .
A kiállítást Kunics Zsuzsa rendezte, létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap és Nagykanizsa M. J. Város Önkormányzata támogatta.
