Az 1930-as években földhiány, kiterjedt agrárszegénység és nehéz megélhetési körülmények jellemezték Zala megyét, az olajipar megérkezése pedig kiutat jelentett ebből a nyomorból. A központi helyzetben lévő falvak: Bázakerettye, Lovászi és Gellénháza pedig korábban elképzelhetetlen mértékű fellendülést hoztak a vonzáskörzetükbe tartozó települések életébe is. A korábbi hagyományos paraszti életforma megváltozott: a férfiak ipari munkásnak álltak - sőt, a nőknek is lehetősége volt munkát vállalni - így életkörülményeik javultak, szakmát tanulhattak. Az infrastruktúra kiépülése, az ország többi részéhez képest korábbi közművesítés és a jó megélhetést biztosító munkalehetőségek hozzájárultak az életszínvonal jelentős javulásához. Az olajipar magas színvonalú szociális ellátást, valamint sportolási és kulturális lehetőségeket biztosított - amelyeket viszont nem mindenki tudott egyformán élvezni. A zalai olajmezők termelésének csökkenése miatt újabb változások következtek: az 1960-as évektől sok zalai átköltözött az egyre inkább felfutó alföldi termelés helyszíneire.
Megnézhető a Göcseji Múzeum YouTube csatornáján.
"Az olajipar a sötét Zalában"
Előadó: Kiss Nóra néprajzkutató