Faragó Márton festőművész (Alsólendva, 1880 – Nagykanizsa, 1947)
Életrajz:
Faragó a fővárosban az Iparművészeti Iskola növendéke volt, később Hollóssy Simoné Münchenben, majd Técsőn.
Sass Brunner Ferenccel és feleségével, Sass Brunner Erzsébettel közösen állított ki 1908-ban Szombathelyen – itt közös festőiskolát is indítottak –, 1910-ben Pécsett, 1911-ben Nagykanizsán, 1913-ban ismét Nagykanizsán és Kaposvárott, 1911-ben Pécsett, 1912-ben Münchenben szerepelt kollektív tárlaton.
1911-ben Nagykanizsán lakik, előtte két évig vasutasként dolgozott Szobon.
1914-1918 között katona az I. világháborúban.
1918-tól Letenyén élt.
1921-ben zalai tájképeiből a Nemzeti Szalonban rendezett kiállítást, ahol korábban már több csoportos tárlaton is szerepelt, akárcsak a Műcsarnokban és a Művészházban.
1929-ben Nagykanizsára költözött, és hamarosan egyéni kiállítást rendezett a Rozgonyi utcai iskola tornatermében. 1931-ben, 1932-ben, 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban is rendezett önálló tárlatot a városban.
1942-ben oltárképet festett a sandi evangélikus templomba (Jézus a Gecsemáné kertben)
Irodalom:
Kostyál László: Nagykanizsa képzőművészete a kapitalizmus időszakában (1849-1945). Nagykanizsa monográfiája III, nyomdai előkészítés alatt.