Zala (Mayer) György szobrászművész (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.)
Életrajz:
1876-1879
A budapesti M. Kir. Orsz. Mintarajziskola növendéke
1879-1880
A bécsi Művészeti Akadémián Edmund Hellmer növendéke
1880-tól a müncheni Akadémia növendéke
1883
Nevét szülőmegyéje iránti tisztelete jeléül Mayerről Zalára magyarosítja.
1885
Budapestre költözik
1887-1888
Újra faragja a pécsi székesegyház altemplomi lejáratának domborműveit
1890
Szabadság-szobor, Arad
1893
Honvéd-szobor, Budapest
1896-1929
Millenniumi emlékmű, Budapest
1900
Párizsi világkiállítás, Grand Prix Gábriel arkangyal szobráért
1901
A francia Becsületrend lovagkeresztje
1904
St. Louis, világkiállítás, Grand Prix
1906
Andrássy Gyula lovas szobra, Budapest
1914
Deák Ferenc szobra, Szeged
1930
A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
1931
Corvin lánc
1932
Erzsébet királyné emlékműve, Budapest
1934
Tisza István-szobor, Budapest
Zala György a magyar historizmus vezető szobrász-triászának (Fadrusz János, Stróbl Alajos, Zala) akadémikus neobarokk stílusban dolgozó, kiemelkedő tehetségű tagja, számos jelentős köztéri szobor alkotója, a magyar nemzeti monumentális szobrászat egyik megteremtője, a múlt század első évtizedeiben a művészeti közélet egyik legbefolyásosabb és legtekintélyesebb, mereven konzervatív szemléletű résztvevője.
Irodalom:
- A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna, Budapest 1993.
- Borbás György: A millennium szobrásza, Budapest 1996.
- Zalai életrajzi kislexikon, 3. kiadás, Zalaegerszeg 2005.
- Szatmári Gizella: Fény és árnyék. Zala György pályája és művészete. Zalaegerszeg 2014.