A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Várkapitányság Nonprofit Kft. megbízásából 2020. szeptember 7 – október 9. között végeztük el a leendő M76-os autópálya Mérnökségi telepének területén a régészeti próbafeltárást. Ez egy hosszabb kutatás harmadik fázisa volt, melynek során harminc 50 méter hosszú kutatóárkot nyitottunk.
A régészeti ásatás helyszíne madártávlatból
Gyakran megkérdezik, hogy honnan tudjuk, hogy hol kell ásni?
A kutatóárkokat természetesen nem vaktában húztuk. A régészeti próbafeltárás előtt a régészeti lelőhelyfelderítés két szakasza már kellő információt adott, hogy a vizsgálatot célzottan tudjuk elvégezni. Az első fázist jelentő terepbejárások során a földfelszíni leletek alapján határozzuk meg a régészeti lelőhelyek kiterjedését, illetve a földben rejlő jelenségek korát. A második fázisban, megpróbálunk belátni a föld alá. Geofizikai mérésekkel (magnetométer) ki lehet mutatni az eltemetődött, visszatöltődött akár több ezeréves települések nyomait is. A próbafeltárást a mérések eredménye alapján terveztük meg a beruházás által érintett két régészeti lelőhelyen.
A próbafeltárás során négy korszak emlékei kerültek napvilágra. A legkorábbi tárgyak a rézkor időszakából származnak. Ezek az 5500-6000 éves leletek a Lengyeli kultúra kései fázisának és a „Tűzdelt barázdás kerámia” kultúrájának leletei.
Ezek közül kiemelkedik az agyagból készített szobor (idol) töredéke, amely egy női alakot ábrázol. Sajnos a szobor csak töredékesen maradt ránk, de így is jól látszik a ruhát, illetve a hajat imitáló bekarcolás. Az idolt, valószínűleg egy ceremónia keretében összetörték, és több értékes tárggyal együtt helyezték el a földbe. Erről tanúskodik, hogy az idol mellől edények töredékei, kőből készült kések, és egy csiszolt kőbalta is előkerült.
A női alakot ábrázoló idol töredéke
A rézkort követően a terület sokáig lakatlan lehetett. A következő település, a késő vaskorban létesült, kb. 2300-2200 évvel ezelőtt, ebben az időszakban a kelták laktak a Dunántúlon. A domb alsó részén, a patak partjához közel épülhettek fel azok az épületek, melyeket sikerült feltárnunk. A kutatóárkokban 5 házat, vagy annak részletét tártuk fel. Ezek az épületek téglalap alakúak voltak, a padlójuk, 60-70 cm-el a földfelszín alatt volt, az oldaluk fából vagy agyagból készült. A tetőt náddal vagy szalmával fedték be. Az épületekben korongon készült kerámiaedények töredékeit is megtaláltuk.
A kelta lakóház madárperspektívából
Az egyik ház visszatöltődött földjében egy csontból készült, hosszúkás dobókocka került elő. A „kocka” legkisebb oldalain egy-egy pötty van, a nagyobb oldalain 3-4-5-6 kör alakú jel látható. Hogy pontosan milyen játékot játszhattak ezzel a kockával, nem tudjuk, de hasonló kockák kerültek már elő Csehország területén. A kelták játékszenvedélyéről az ókori történetíró Tacitus is megemlékezett. Germania című munkájában azt írja, hogy szenvedélyes játékos akár a személyes szabadságát is képes volt eljátszani.
A dobókocka játékszenvedélyről tanúskodik
A római korból, mely kb. Krisztus születése utáni négy évszázadot jelenti Pannónia történetében, csak szórványosan találtunk leleteket, egy fibula (ruhakapcsoló tű) töredékeit és egy bronzpénzt.
A római kort követően, a terület ismét lakatlan lehetett évszázadokon keresztül. A következő régészeti korszak, az Árpád-kor időszaka, pontosabban a 13-14. század. Ekkor a domboldalon egy kisebb település létezhetett. A falu nevét nem tudjuk pontosan, de a dűlő elnevezése (Nemestörpön-dűlő) arra utalhat, hogy az egykori Nemestörpön falu lehetett, amely valószínűleg a török korban pusztulhatott el.
A település épületei közül három házat tártunk fel. A házak kemencéje is megmaradt közel teljes épségben. A kemencéknek kisebb kéménye is volt, amely ritkán megfigyelhető a régészeti feltárásokon.
Árpád-kori lakóház kemencéje
A feltárás egy hónapja alatt jelentősen gyarapodtak ismereteink a terület múltjával kapcsoltban. A munka folytatása már egy nagyobb területű feltárás lesz, mely további izgalmas felfedezéseket tartogat.
