A cégér egy-egy mesterség, foglalkozás, műhely kijelölésére szolgáló jelképes tárgy. Legtöbbször az üzletre vagy műhelyre jellemző készítmény, eszköz kicsinyített mása, amelyet a bolt bejárati ajtaja felett helyeztek el.
Ezt a fogalommeghatározást szinte valamennyi felsős diák ismeri, de vajon egy-egy séta alkalmával észreveszik ezeket a gyönyörű tárgyakat vagy a kirakatban látható színek és formák vonzzák csak a tekintetüket? A "Kalandozások a múltba" című múzeumpedagógiai program ennek jár utána. A diákok Győr és Sopron felé vették az irányt és mindkét belvárosban nyitott szemmel jártak, hiszen ebben a két városban még az eredeti helyükön láthatóak a mesterségek beazonosítására használt tárgyak. A gyerekek közben megfigyelték, valóban a legmegfelelőbb jelképet használták-e a múltban, ki lehet-e találni a cégérre pillantva, pontosan melyik foglalkozást űzi a műhelyben vagy boltban dolgozó mesterember. Egy fodrászollót, órát vagy perecet megpillantva könnyű volt a válaszadás, de vajon mi a helyzet akkor, ha a cégérben egy macska, egy hajó vagy egy huszár látható? A gyerekek ügyesen rájöttek, hogy a régi időkben gyakran a cégérről nevezték el a kérdéses helyet, leginkább vendégfogadót vagy boltot. Győrben nagyszerű példákat láttak mindkét változatra.
Sopronban a Storno-ház gyűjteményét tekintette meg a csoport, a múzeum rengeteg korabeli iparos mesterségek tárgyi emlékeivel rendelkezik. A diákok itt a kézműves munka magas minőségét is megfigyelhették a tárlatvezető Teca néni gondos instrukciói alapján.
"Kalandozások a múltba" - EFOP 3.3.2-16-2016-00011 azonosítószámú projekt
