A Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum közös régészeti munkája 2016-ban indult el a Keszthelyi-hegység szívében rejtőzködő vállusi pálos kolostor területén. A helyi kezdeményezésnek és összefogásnak, valamint a töretlen lelkesedésnek köszönhetően további intézmények, támogatók és lelkes önkéntesek csatlakoztak a vállusszentmiklósi szerzetesek múltjának feltárásához.
Az első ásatási évad során a kolostor területét észak-déli irányban átszelő kutatóárokban megtaláltuk a templom sokszögű szentélyzáródású, támpillérekkel megerősített szentélyének külső falsíkját, a templomtól délre a sekrestye kézmosójának vízelvezető kővályúját, valamint a kerengő keleti falát. Bár a feltáró munka a következő évben szünetelt, a néhány napos helyszíni műszeres vizsgálatok szép eredménnyel zárultak. A talajradaros felmérésen a keleti kolostorszárny helyiségei rajzolódtak ki, míg a fémkeresős vizsgálat során előkerült 13-14. századi pénzek korábbi alapítás lehetőségére hívták fel a figyelmet.
A 2018-as feltárás fő célja a szentélybelső feltárása, valamint a keleti kolostorszárny egyik helyiségének vizsgálata volt. A felső omladékos réteg eltávolítása után sajnos azzal szembesültünk, hogy a szentély középső részét megbolygatták, ennek ellenére az oltár északi felét és az egykori, mészhabarcsos padlószint maradványait mégis sikerült azonosítani. Az északi falon előkerült egy küszöbkő és a hozzá tartozó, a templom belsejébe zuhant díszesen faragott ajtószárkő. A szentély közepére ásott rablógödörben szerencsés módon több faragott boltozati elem is megmenekült. Az omladékban három magzat vagy csecsemő csontjait azonosítottuk, akiket a kolostor felhagyása után, az üdvözülés reményében temettek a megszentelt földbe. A szentély külső, déli falsíkjának lábazatát a templom mellett magasodó gyertyánfa gyökerei rejtették el a „kincskeresők” elől.
A keleti kolostorszárny helyiségének betöltéséből előkerült posztóplombák a szerzetesi viselethez nyújtanak értékes adalékot.
A második ásatási évadot követően a falakat visszatemetjük, de reményeink szerint a jövő évben már megkezdődhet a templom konzerválása.
Köszönettel tartozunk a kutatásban résztvevő intézmények – Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, Magyar Nemzeti Múzeum, Civil Régészeti Alap, Budavári Kft. –munkatársainak, Sándor Lajos fémkeresőnek, továbbá minden támogatónknak és önkéntes segítőnknek, akik anyagilag vagy két kezükkel segítik a vállusi pálos kolostor múltjának feltárulását.
