Ma, április 14-én van a könyvtárosok világnapja. Ez a nap a könyvtárakra és a benne tevékenykedő könyvtárosokra hívja fel a figyelmet. Az ünnepnap kezdeményezője az ALA (Amerikai Könyvtárak Szövetsége) és az IFLA (A Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) volt.
A történelem során az emberek tudásvágyának kielégítésére jöttek létre a könyvtárak, azok a helyek, ahova a betérők információval és tudással gazdagodhatnak. Sokféle könyvtár létezik, sokféle könyvtárossal: országos, megyei, városi, községi, általános és szakkönyvtárak, gyermekkönyvtárak. Közös bennük, hogy a tudást közvetítik az olvasók felé. Már a nyolcvanas évek Zalai Hírlapja is beszámolt arról, hogy a „jó könyvtáros nemcsak a közművelődés munkása, hanem jó megfigyelőképességgel, emberismerettel rendelkező nevelő. Összekötő kapocs nemcsak író és olvasó, de kis és nagy könyvtár között is.” Szerencsére, Zalaegerszegen is számos könyvtárban, számos kiváló könyvtáros dolgozik.
Néhány érdekes adat a zalaegerszegi könyvtárak történetéből:
- Tudta, kedves olvasó, hogy már a 19. század első felében próbálkoztak közkönyvtár alapításával Zalaegerszegen, Skublics Károly magánkönyvtárára támaszkodva? Ezt a díszes szekrényt, telis-tele könyvekkel ma a MNL Zala Megyei Levéltára őrzi.
- 1944. február 1-én Nép- és Közkönyvtár nyílt Zalaegerszegen, ahol a beiratkozóknak olvasási díjat kellett fizetniük. Ezért a 2 pengős összegért mindenki annyit olvashatott, amennyit szeretett volna, de kölcsönözni csupán két könyvet lehetett.
- a második világháború után a megyei közkönyvtárakban csak 6500 kötetet maradt, a többi megsemmisült a pusztítások során.
- Zalaegerszeg közkönyvtárát az országban elsőként adták át 1950-ben az ötéves terv keretein belül.
- 1952. október 12-én nyitotta meg kapuit a Kossuth és Petőfi utca sarkán az első megyeinek nevezhető könyvtár.
- a zalaegerszegi kórház könyvtárának megszervezése 1956-59 között kezdődött, mikor az akkori igazgató, dr. Hetés Ferenc, rendszerezni kezdte a felgyülemlett könyvmennyiséget.
- egy 1970-es években készült felmérés alapján a Ruhagyár dolgozóinak 80 %-a nem is tudta, hogy üzemi könyvtár működik a gyárban. Az 1952-ben alapított, elsősorban műszaki szakkönyveket őrző könyvtár jelentős fejlesztéseken esett át az évtizedek alatt, bővítve más témájú könyvekkel is a polcait.
- anno az Ifjúsági- és Úttörőházban működött a megye legkorszerűbb gyermekkönyvtára.
- a hetvenes években a megyei könyvtár gyermekrészlegében olvasó-toborozási versenyt is hirdettek az iskolás pajtások között.
- a Gárdonyi utcában a zöld fák közt megbújó kis épület két könyvtárnak is otthont adott. 1963-tól a Városi Könyvtárnak és 1980-tól a volt Szakszervezeti Könyvtárnak, később Területi Művelődi Intézetek Egyesületének Zala megyei Könyvtára néven.
- 2014-ben nyílt meg a város legkisebb „könyvtára”, a bibliofülke az Európa téren, ahol mindenki önkéntes könyvtáros lehet.
Szeretettel köszöntjük mi is a könyvtárosokat ezen a jeles napon!