Az érem az 1911-ben alakult Progressio páholy jelvényeként készült, amely identitását az alkotás feliratából következően egy 1871-es alapításból (feltehetően a Haladás páholy alapításából) vezette le. Ez Kisfaludi Strobl Zsigmond szabadkőműves tagságának alkotásai között talán egyedüli közvetlen bizonyítéka. A szobrász 1909-ben a Hungária páholyban kezdte ilyen jellegű pályafutását, majd két évvel később az ennél célkitűzéseiben radikálisabb, baloldali Progressio páholyba lépett át. Az érmén a Magvető alakja nem a keresztény művészeti kánonból jól ismert, az igét elvető Isten szimbóluma, hanem az élelemtermelő paraszté, átvitt értelemben a szellemileg elmaradott nép tanítóié. Feltehetően ilyen értelemben emelte jelképévé figuráját a társadalmi haladás és a nép felemelése iránt elkötelezett Progressio páholy is. A Magvető itt ruhátlan atléta, aki irreálisan expresszív lendülettel, hátrafelé kinyúló karral, elforduló törzzsel, kemény, határozott mozdulattal előrelépve végzi munkáját, melynek teatralitása miatt így még kevésbé van köze a földműves őszi tevékenységéhez. Bár a magot a vállán átvetett kendőben viszi, alapvetően mégsem gabonát, hanem felvilágosító tudást szertehintő bajnok ő, az elhivatottságukat ily módon is kifejező páholytagok tevékenységének idealizált allegóriája.
