Pillanatképek | Göcseji Múzeum

Pillanatképek

Nyolc érdekes téma, nyolc élvezetes előadás, szép számú publikum. Ez volt a mérlege a magyar kultúra napi szimpóziumunknak, amelyet minap a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban tartottunk. Mint ismert, a közelgő intézményfelújítás miatt el kellett költöznünk tavaly novemberben a Göcseji Múzeumból, de ezzel az előadássorozattal is jelezni kívántuk, a szakmai munka nem állt meg. A kollégák továbbra is kutatnak, feltárnak, restaurálnak, tudományos előadásokat tartanak, kurátori szerepeket vállalnak, jövőbeni kiállításokat terveznek, rendezvényeket szerveznek, múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak.

A rendezvényen igazi kulturális bonbonokat kínáltunk a hallgatóságnak, hiszen az előadások tömények voltak, rövid ideig tartottak és élményt adtak. Pont mint a népszerű édesség. Témáink sokszínűek voltak: érintettük a történelmet, a művészettörténetet, a restaurálás művészetét, a régészetet és a múzeumpedagógiát. A program kezdetén egy zenés-képes összefoglalót nézhetett meg a közönség, ami alapján kiderült, a régészek télen-nyáron, hóban-fagyban, hőségben és esőben teszik a dolgukat, aminek az eredménye közel 57 ezer négyzetméter feltárt terület. Simmer Lívia régész két előadást is tartott, egyiket a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya alatti terület próbafeltárásáról, másikat az elfeledettnek hitt vállusi pálos kolostor romjairól, amit a Keszthelyi-hegység erdejében tártak fel, s amelyről csupán egyetlen 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. A régészeti beszámolók folytatódtak még a türjei premontrei kolostor és templom régészeti eredményeivel, amelyet Orha Zoltán régész a Zala megyei Jákként emlegetett román kori stílusjegyei miatt. Eke István régész pedig egy nagyszerű együttműködésről és annak eredményéről mesélt, amelyet a leendő M76-os gyorsforgalmi út nyomvonalán végeztek a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum szakemberei.

Zala megye egyik legkorábbi és leggazdagabb barokk műemléke a nagykanizsai alsóvárosi ferences templom. Építésének története sok kérdést vet fel, viszont a korabeli adatok meglehetősen hiányosak, éppen ezért a válaszadás nehézkes. Dr. Kostyál László művészettörténész előadásában egy feltételezett fatemplomnak is emléket állított.

Egy kutatási folyamatba is betekintést nyertek az érdeklődők, hiszen Béres Katalin történész egy olyan festményről és annak szereplőjéről mesélt, akinek az életét éppen vizsgálja. Eddig az biztosan kijelenthető, hogy a képen ábrázolt Forintos Károly táblabíró szoros rokonságban van a Battyhány családdal. Vöcköndről, egy apró zalai településről került hozzánk egy felajánlásnak köszönhetően a falu római katolikus templomának orgonája. A hangszer a múzeum restaurátor-műhelyébe került, s mikor a kollégák a munka megkezdése előtt szétszedték, meglepetten látták, hogy burkolatának belső felén feliratok olvashatók. De bizony nem a szokásos bejegyzések. A vöcköndi orgona titkáról Horváth Imre restaurátor beszélt. A múzeumpedagógiai foglalkozásoknál sok kreatív ötlet kellett a kínálat kihirdetése előtt, hiszen sem állandó, sem időszaki kiállítás nem segíti az átmeneti időszakban a munkát. Kissné Kovács Ágnes az előkészítő folyamatba avatta be a közönséget.

A Göcseji Múzeumban tehát folyik a szakmai munka. A jelenlegi lehetőségeink habár szűkösek, de sok jó ötlettel és elkötelezett szakmai tevékenységgel működik a múzeum, s időről időre bemutatkozunk majd legfrissebb munkáinkkal.